2010. november 13. - New York-i Magyar Ház, 212 East 82nd Street, NYC

New York-i Magyar Színház és Művész Egyesület

ERKEL FERENC AZ OPERA KARNAGYA
A magyar opera megteremtője születésének 200. évfordulóját ünnepeltük

Erkel Ferenc

Magyar Állami Operaház, Budapest


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangverseny életének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.


 Fotók: Győrffy Gabriella

Tóth István Erkel Ferenc szerepében

"Azért, mert közeledem a kétszázhoz, még eszemnél vagyok. Viszontagságos korban születtem, viharok közt nőttem fel, komor élet zajlott körülöttem. Tehetségesnek lenni mindenkor tragikusan veszélyes adottság, s magyarnak lenni ugyanennyi kockázatot jelent. Magyarországon magyarként élek és cselekszem, ami nem egyszerű természetes állapot, hanem veszélyes cselekedet.

Nyolcvan év taníttatta meg velem, mit jelent magyarnak lenni. Örökös válságot jelent, meg-megújuló rabságot, szüntelen küzdelmet - és a boldogság ritka perceit."

Erkel: Hunyadi László c. operájáról Hankó Márk mesélt...

...Siklós Tamás zongoraművész részleteket adott elő az operából

Kovács Szilvia: Erkel korai évei

Theresa Marinelli operaénekesnő előadása, zongorán kísérte Lászlóné Beniczky Éva

Erkel Ferenc zenei ízlését befolyásoló tényezőkről Sági Edit számolt be

Kevin Lobat Puccini áriákkal színesítette a programot,
zongorán kísérte Lászlóné Beniczky Éva

Erkel első operáját a Bátori Máriát, majd azt követő műveit Szőke Emese ismertette

Tóth Emma operaénekesnő Verdi áriát adott elő, zongorán kísérte Siklós Tamás

Csiki Jutka a Bánk bán keletkezési körülményeiről beszélt

Részlet Katona József: Bánk bán c. drámájából
Hankó Márk, Csiki Jutka, Szőke Emese, Kovács Szilvia és Ladányi Csaba

Melinda és Ottó jelenete - Sági Edit és Tóth István

Melinda áriáját Tóth Emma adta elő óriási sikerrel,
zongorán kísérte Siklós Tamás

További részlet a Bánk bánból
Szőke Emese, Csiki Jutka, Kovács Szilvia, Ladányi Csaba és Sági Edit

Hazám, hazám - Bánk áriáját Valu Olivér énekelte

A Bánk bánt követő alkotásokról Szőke Emesétől hallottunk

Hankó Márk a Szózat keletkezésének történetét idézte

1843-ban pályázatot hirdettek Vörösmarty Mihály versének, a Szózatnak a megzenésítésére. A zsűriben Erkel is részt vett, ezért nem pályázhatott, de a költeményt ő is megzenésítette. A győztes Egressy Béni lett, akinek dala 1843. május 30-án csendült fel a Nemzeti Színházban. A díjnyertes Szózat mellett Erkel műve is felcsendült.

Szózat - énekel: Tóth Emma

Erkel Ferenc mesteri szintű sakkjátékos volt, a Pesti Sakk-kör alelnöki,
majd haláláig elnöki tisztét töltötte be - Csiki Jutka számolt be Erkel sakktudásáról

Siklós Tamás zongoraművész műsorában: Brahms - Magyar táncok

Erkel: Névtelen hősök és István király c. operáiról tartott ismertetőt Ladányi Csaba

Siklós Tamás zongraművész

Erkel Ferenc valamennyi alkotása a hazaszeretet, az összetartozás,
a hit, a nemzeti múlt tiszteletét sugallja - zárószó: Tóth István

Erkel Ferenc - Kölcsey Ferenc: Himnusz


Kapcsolódó oldalak:

New York-i Magyar Színház és Művész Egyesület - gimagine oldalak