2010. szeptember 18. - Magyar Örökség Központ
300 Somerset Street, New Brunswick, NJ

A MAGYAR SZENTEK IRODALMI ÁBRÁZOLÁSA
AZ EURÓPAI KERESZTÉNY KULTÚRÁBAN

A New Brunswick-i Vers Hangja Irodalmi Kör Előadása

Rendező: Harkó Gyöngyvér

Fotók: Sohár István
A versekből a részleteket válogatta, a szöveges illusztrációt összeállította: Harkó Gyöngyvér

Ölbei Mária: Hogyan született az előadás gondolata?

Gondolatok a bevezetőből - Harkó Gyöngyvér

A magyarországi irodalom kialakulását az Árpád-korra vetítik vissza.  A fennmaradt ,"rovásirás" jelzi, hogy a magyaroknak a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, de a latin betűkkel való írásra csak Szent István uralkodása alatt tért rá a magyarság.

Szent Ferenc legendája az első magyar nyelvű elbeszélő mű.  Másolata a Jókai-kódexben maradt fenn. Szent Margit legendája a másik korai magyar nyelvemlék.

A 14. században a könyvek elszaporodtak és a drága pergamen helyett az olcsó papír és gót folyóírás lépett használatba.

Gaude mater Hungaria (Himnusz Szent István királyról)
a 13. századból maradt fenn:

Első szakasz

Latin szöveg:

Gaude mater Hungaria
prolis agens praeconium
cum laude multifaria 
patronum cum lauda proprium. 

Magyar szöveg:

Örvedj Magyar hon, jó anya,
Fiad dicséretét dalold,
Zengjen dícs éneked szava
Ahhoz, ki mindig pártfogolt.

Az utolsó szakaszban: ,,honor et gloria”

 

Imádás legyen, tisztelet
Néked hármas-egy istenünk,
Segíts elérnünk mennyeket
Mit szent királyunk kér nekünk.
Ámen. (Ford.: Csanád Béla)

Az első összefüggő Szent István himnusz 1651-ből való:

Királyi pálcát, hogy kezébe vevé:
Keresztyény hitet terjeszteni kezdé
A pogányságot országból kiűz, kirekeszté
Sok templomokat és püspökségeket
Magyar országban fundála, s helyeket,
Kikben szűntelen Isten dicsérteték s neve hírdetteték.

Sok gazdagsággal azokat betölté,
Szent oltárokat fel is ékesíté.
Kinccsel, arannyal, sok szép eszközökkel, drága kövekkel.

S mellé szerze igaz pásztorokat,
Más országokból hoza tanítókat.

                        (Cantus Catolici)

 

Tűz Tamás: Szent István király - Ífj. Horváth István

Jól megjelölte ezt az ezredévet:
kereszttel írta rá kemény nevét,
mint halhatatlan győzelmi ék.
Alapkő lett, de kőnél súlyosabban
vetette el az épülő falakban
toronyszökkentő, férfias hitét.

Amint alázatát mindegyre inkább
úrrá emeli roppant erején,
a bércre hág s egy országon tekint át,
hol hajnalpírban reszket még a fény.
Komor felhőkből bomlik ki a kék ég
s virrasztva várja népe ébredését
a századok szélfútta reggelén.
……………………………………………
Kegyes jobbjával törvényt ír, keményet,
hogy megkösse a rónák vad porát,
szőlő teremjen és kenyér, fehérebb
s hogy mindenki meglelje otthonát.
Áldott szigor, rendet hozó szelídség!

Cseh Éva Szent Imre herceg életét ismerteti

Kozma László: Szent Imre himnusz - Vargha Mária

Reménnyel az ország, tiszta hittel várta,
Véle folytatódjék István királysága,
Térdre hullott Imre, és lelkét kitárta,
Hozzád szállt imája:

Tőled van Isten, királyok hatalma,
Krisztus, feléd fordul emberek bizalma,
Addj olyan hatalmat vezetni a népem,
Hogy tehozzád térjen.

Juhász Gyula: Gellért püspök - Fodor Alpár

"A Megfeszített képén elborong,
És a zsolozsmát egyhangún mormolja.
Az alkonyat gyászleple száll a dómra,
Künn vakkantanak a komondorok.

…………………………………………

De ím a mélyből hangos nóta szól,
Egy szolgálólány malmot hajt s dalol.
Valami pogány nóta, de mi szép!

Gellért dobogni érzi nagy szívét:
Tüzes varázzsal, bűvös áradattal
Szívét pezsdíti a szilaj magyar dal!"

Szent Gellért csodás tettei - Szőllősi Edina

,"Egy gyermek, akit kígyó mart meg és megdagadt a teste,
keservesen kínlódott. Alighogy a szülei odahozták,
sem a fájdalmat sem a duzzanatot nem érezte többé."

Arany János: Szent László
Ruzsik Kata színművésznő, meghívott vendég

"Egy ugrás a Kalvária
És kilenc a Királyhágó;
Hallja körme csattogását
A vad székely és a csángó:
Ám a lovat és lovagját
Élő ember nem láthatja,
Csodálatos! - de csodákat
Szül az Isten akaratja. -

Három teljes álló napig
Vívott a pogánnyal Laczfi;
Nem hiányzott a székely szív,
De kevés a székely harcfi
Míg a tatár - több mint polyva,
Vagy mint a puszták fövénye -
Sivalkodik, nyilát szórja,
Besötétül a nap fénye.

Már a székely alig győzi,
Már veszélyben a nagy zászló,
De fölharsog a kiáltás:
'Uram Isten és Szent László!'
Mint oroszlán, ví a székely,
Megszorítva, nem megtörve...
Most a bércen láthatatlan
Csattog a nagy ércló körme."

"Mert nem volt az földi ember,
Egy azokból, kik most élnek:
Feje fölött szűz alakja
Látszott ékes nőszemélynek;
Koronája napsugárból,
Oly tündöklő, oly világos! -
Monda a nép: az Szent-László,
És a Szűz, a Boldogságos."

Erdélyi népmonda: Szent László pénze - Ifj.Máthé Péter

 "Ekkor a szent király Istenhez fordult segítségért:

-  Uram, te segíts meg, éretted harcoltam!-

-   És íme csoda történt: Isten a sok aranyat, amit a kunok a földre szórtak, mind kőve változtatta.  Azon a vidéken sokáig mutogatták az aranyból lett köveket, amiket a nép Szent László pénzének nevezett."

Szent Erzsébet legendája - Horváth Katalin

"Mert ez történt - sohasem gondolnád!
Kenyér-illatot ontottak a rózsák
És a bimbó, pirosló, temérdek
Meghasadó haja a kenyérnek. -
Illatként szállt a harangszó a tájra,
Zengett a völgy: Erzsébet csodája.

És akkor halkan fohászkodni kezdtem:
- Kenyérillat, töltsed be a lelkem!
Mint Erzsébet, úgy adhassak én is,
Mi átfut az emberek szívén is,
Felderíti elesettek sorsát,
Mint kenyérillattal a rózsák."

Ferences István: Szent Erzsébet a Gyímesekben
Körömi Rita és Harkó Gyöngyvér

"Árpád honából szakadt             anyátalan árva

otthonából száműzött                         glóriában ázó

sorsára hagyva ő lett                     a legelső csángó

a fájdalmak ádventje                       a tündöklő bánat

Jézus árnyéka járja                    a wartburgi várat

ostorzúgásban viszi                    angyalok karáig

a pártosan szaggatott                    magyari hazáig"

Tamás Mária Szent Kingárol írt saját versét olvassa fel

Ady Endre: Szent Margit legendája - Ruszcsák Kelemen Irén

"Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Ime a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szüzét, fehér Margitot.
…………………………………………..

Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csókú legény.
És Jézusnak áldozták Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén."


Kapcsolódó oldalak:

New Brunswick - gimagine fotóriportok

American Hungarian Foundation