2004. december 15. - Fészek Klub, NYC

BIKA JULIANNA:
LOUISIANAI MAGYAR SZAMÓCAFARMEREK
ÁRPÁDHON TÖRTÉNETE

Fotók: Győrffy Gabriella Szöveg: Papp László

Krencsey Marianne, a Fészek Klub elnöke köszöntötte a
megjelenteket és bemutatta Bika Juliannát

Bika Julianna egyetemi tanulmányait 1974-ben fejezte be a budapesti Közgazdasági Egyetem matematika szakán, később szociológiai kutatásokkal foglalkozott, az Egyesült Államokban
folytatta közgazdasági tanulmányait, CPA vizsgát tett. 1997 óta a Nyugati Hírlevel szerkesztője, a nyugati világ magyar vonatkozású híreit közl
ő Hírlevél havonta megjelenő független újság, e-postán 1000 olvasóhoz jut el. Juli 1990 óta él New Orleansban, dr. Gergatz István, louisianai tb. konzul felesége.

Korabeli és mai fotókkal illusztrált előadásból kiderült, hogy közelről ismeri a helybeli magyar közösség, Árpádhon életét és történetét.

Talán kevesen hallottak arról, hogy az Egyesült Államokban több magyar mezőgazdasági település is volt, de egy kivételével egy sem maradt hosszú életű.

Zboray Tivadar, Bruszkay Gyula és Mocsáry Ádám öt családdal 1895-ben New Orleanson át érkezett meg Hammondba. Itt a Brakenridge Mill nevezetű fűrész malom földet kínált eladásra, így lehetőség nyílt letelepedésre. Zboray 1896-ban a honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére ezt a települést Árpádhonnak nevezte el. A fűrésztelep fenyőfákat vágatott ki s a helyén termelésre alkalmas földet ajánlott jutányos áron. Alaptőke nélkül is elkezdődhetett a háztáji gazdálkodás és kertészkedés. Napközben a fakitermelésen, este otthon a saját földjükön dolgoztak a bányászból újra földművessé vált magyar emigránsok. Napi 1 dollár volt a kereset és 200 dollárért 20 acre ( 8 hektár) földet vásárolhattak öt évi részletre. Műtrágyát és mezőgazdasági eszközöket is bérelhettek a fürészmalomtól.

 

A fűrészmalom egy közösségi házat épített számukra, ahol gyüléseket, ünnepélyeket és egyházi szertartásokat tarthattak. Az első telepesek itt szállhattak meg mielőtt házat építettek maguknak. Itt tartották az iskolai oktatást is.

1905-ben a Clevelandból érkező ref. lelkész Csutoros Elek itt keresztelte meg az első 10 gyermeket.

 

A magyar telepesek epertermesztésbe kezdtek, amit a környéken korábban letelepedett olasz bevándorlóktól tanultak el. Családi vállalkozás az epertermesztés, meggazdagodni nem lehetett belőle, de tisztességesen megélni igen. Jó szervezéssel akár 500 dollár is lehetett a haszon 20 acre földből az 1913-as években. Igyekeztek újabb telepeseket toborozni: A Chicago-i Szabadság újságban hirdettek: IDE ÁRPÁDHONBA! VISSZA AZ ŐSI FOGLALKOZÁSHOZ! HAZÁNKFIAI VISSZA AZ EKESZARVÁHOZ' A hirdetések megtették a hatásukat, 1900-ben 17 család, 1910-ben 65 család, majd a csúcsponton 1935-ben 350 család, kb. 1500 magyar élt itt. Közben megindult a szervezkedés is. 1907-ben alakul az első magyar érdekvédelmi szervezet, a Hungarian Mutual Assistance Association. 1908-ban magyar nyelvű KERTÉSZLAP indul. Ugyanebben az évben Temetkezési Segélyegyletet alakítanak. A First Hungarian Farmers Association Limited 1908-tól 1975-ig működik. A földnek egy részét közösen művelik. Sikeresek, északra küldték piackutatásra egy tagjukat. Egyházi szervezetek alakulnak, 2 magyar templom épül. 1907-ben a reformátusok szerveződnek meg, Kovács János az első ref. pap. A templomhoz a fűrészmalom ad ingyen 20 acre földet és a magyar közösség építi fel kalákában. 1908 és 1910 között a magyar katolikus templom is elkészült, amit skóciai Szt. Margitról, Szent István unokájáról neveztek el. Egy magyar származású apáca Mary Friedman egy apácarendet alapít.

Alex Bartus református lelkész lett Árpádhon mindenese, egy személyben magyar és angol nyelvű gondozó, agronómus, harangozó, eperfarmer, szövetkezeti könyvelő , cserkészvezető , a magyar iskola igazgatója, tanítója, a település életének erős kezű vezetője. A falu idősei még mind tőle, a strawberry preachertől, a "szamóca prédikátorától" tanulták a magyar nyelvet.

Alex Bartus Jr. Tiszadobon született 1892-ben. Édesapja szegény részesbérlő volt, aki egyedül vándorolt ki Amerikába és bányászként dolgozott. A fiatal Alex 10 éves volt, amikor az apja Id. Alex Bartus a családot maga után hívta. Ő a Szabadság újságban látott hirdetésben olvas az árpádhoni letelepedés lehetőségéről és megy Árpádhonba. A gyerek ott hamar megtanult angolul és a fűrészmalomban ő lesz a fordító, többet keres mint a szülei: napi másfél dollárt. A közösség elküldi Bloomfield College-ba teológiára, majd Chicagóban tanul. 1920-ban kerül vissza a falujába és 1969-ig a falu lelkésze. Nyugdíjaztatása után beiratkozik jogi egyetemre és azon fáradozik, hogy hivatalos magyar nyelvoktatás legyen a településen. 1976-ban terve sikerül is. 8 éven keresztül oktatók érkeznek Magyarországról a településre. Eredetileg 1912-ban egy katolikus pap, Csontos András kezdi el a magyar oktatást. A magyar apácáknál volt angol oktatás is a zárdában. 1922-1935 között kéthónapos nyári magyar iskolát szervez Bartus tiszteletes.

Az egykori magyar iskola épülete már évek óta elhagyatott. Két évvel ezelőtt alakult meg az Árpádhoni Történeti Társaság azzal a céllal, hogy a történelmi értékű épületet múzeummá alakítsa. Az épület műemlékké nyilvánítása már megtörtént. A negyedik generációs magyar kolónia most a helyreállításon dolgozik, anyagiakat gyűjtenek. Bár egyre kevesebben vannak és a kezdeményezők között kettő már ki is esett a sorból, a környéken élők évente összegyűlnek.

Szüreti mulatságot rendeznek és rendszeresen megünneplik a 75 évnél idősebbeket. A több mint száz éve alakult magyar településen és környékén jelenleg közel félezer magyar leszármazott él, a magyar nyelvet azonban már csak elvétve beszélik

Az iskolaépület felújítására eddig 75 ezer dollár van, 50 ezret a federális kormánytól, 15 ezret a Rural Development Fund-tol kaptak, 10 ezer dollárt a s aját keretükből gyűjtöttek össze. Az első amerikai Magyar Iskola-múzeum műemlék épületének renoválásához azonban még több százezer hiányzik. Az Árpádhoni Történeti Társaság (Hungarian Settlement Historical Society) adóból levonható hozzájárulást szívesen fogad. HSHS P.O. Box 1909, Albany, LA 70711 jpetho@bellsouth.net

Az előadás Papp László által szerkesztett változata
Részlet az Amerikai Magyar Népszavában olvasható teljes cikkből

Az Árpádhoniak maguk alkotta, különös ötvözetű népviselete
csokornyakkendővel és sok piros fehér zölddel

Az Életfa Együttes is fellépett a szüreti mulatságon

Az előadást érdekes beszélgetés követte kérdésekkel, hozzászólásokkal

Prof. Molnár August és Némethyné Kesserű Judit

Bánffy Edit előadóművésznő az Árpádhonról írt verset olvasta fel

Dr. Nemes Gyula, Papp László, Bika Julianna és Prof. Deák István

Hit Counter